Friss hírek, információk

Dr.Varró Dániel gondolatai a 2013-as évről!

Danitól kaptunk egy rövid elemzést az évről.

Hadd tekintsem át röviden a teljes 2013-as naptári évet, amely egyértelműen a BME DA csapatának legsikeresebb éve volt. Pontosan egy évvel ezelőtt az NB1 utolsó, 11. helyén álltunk, 6 ponttal lemaradva a biztos bennmaradást jelentő 8. helytől, és 12 pontra a 6. helyezett Rubeolától. A tavaszi szezon végére a Csernai Gábor által irányított NB1-es csapat 7 pont előnnyel lett 8. helyezett, éppen a Rubeola előtt. A télen újonnan érkezett játékosainknak nagy szerepe volt abban, hogy a csapatunknak 2-3 gólos hátrányban is lett hite megfordítani a mérkőzéseket.

Marcos Angulo nyári érkezésével egy agresszívebb, sok futásra épülő letámadásos védekezési stílust kezdtünk játszani, ami jól illett a csapat nagyon fiatal átlagéletkorához. További igazolásainknak és az NB2-es keretből felkerülő játékosoknak köszönhetően augusztusban minden edzésen nagyon erős harc folyt az NB1-es csapatba kerülésért. A szakmai munkán túl az edzőmeccsek győzelmei egyfajta legyőzhetetlenség érzését is táplálták a játékosokba, így mindenki bizakodva várta a 2013/14-es szezont.

Remekül indult a szezon, de sajnos idén ősszel is jött egy kisebb hullámvölgy, melynek során több nyerhető mérkőzésen hullajtottunk pontokat. Ám az aktuális 5. hely az NB1-ben, 2. hely az NB2-ben, és a Magyar Kupa negyeddöntőjébe jutás kétségkívül a legjobb őszi eredménye a BME DA férfi csapatának. A női csapatunk szereplésére sajnos rányomta a bélyegét Molnár Sáska Ildi és Molnár Zsófi súlyos sérülése, különösen az előbbinek lélektani hatását nem sikerült teljesen kiheverni.

Nagy örömmel tölt el, hogy több fiatal játékosunk is bemutatkozhatott a felnőtt illetve korosztályos nemzeti válogatottban és egyetemi oktatóként külön öröm számomra, hogy Andorka Kristóf és Papp Levente a BME nappali tagozatos hallgatójaként tehette meg mindezt. A válogatottság azonban nemcsak nagy elismerés, hanem hatalmas felelősség is, hiszen egy válogatott játékosnak az év minden napján válogatott formában kell edzenie és játszania, példát mutatva mindenki számára - e példamutatás a szürke hétköznapokban azonban egyelőre még sokszor hiányzik.

Fontos lenne, hogy tavasszal a tabella hátsó régióiban tartózkodó csapatok ellen is ugyanazzal a motivációval és intenzitással játsszunk, mint az élcsapatok ellen, hogy elkerüljük a langyos kezdésből eredő pontvesztéseket. A csapattárs, az ellenfél tisztelete és saját magunk belső motivációja a professzionalizmus első jele – és ez független a játékos életkorától.

A nyugodt felkészülés, és a megfelelő belső motiváció kiemelt hatással van a koncentrációra is, amely javítja a helyzetkihasználást és a helyes döntések meghozatalát a– két olyan terület, ahol szintén nagyot léphetnénk előre tavasszal, ha a dobogóért szeretnénk csatázni.

Zárszóként hadd idézzem fel életem 1998-99-es szakaszát, amikor 22 évesen egy teljes NB2-es szezont egyedüli kapusként védtem a Reálprint FC csapatában az egyetemi tanulmányokkal és az első tudományos kutatásaimmal párhuzamosan – így nem tehettem meg, hogy meccseket vagy edzéseket hagyjak ki azért, mert éppen vizsgára kell készülnöm. Az élsport és a tanulmányok összeegyeztetése nem a zsenialitáson, hanem a prioritásokon múlik. Egy vizsgára nem kell feltétlenül az utolsó pillanatban felkészülni – habár így számos hétvégi buli vagy focitorna eshet áldozatul. 

Szerző: admin Utolsó frissítés: 2013-12-29 13:22:38
Vissza a hírarchívumhoz